Pisdad-dinasztia

Pisdad
دودمان پیشدادیان Királyi dinasztia
Perzsia, Irán
Ország	Irán
Nemzetiség	Perzsa
Alapítva	Mitikus idők
Alapító	Gajómarsz
Utolsó tag	Garsaszp
Rang	Sah
Rezidencia	Amol
A Wikimédia Commons tartalmaz Pisdad témájú médiaállományokat.

A Pisdad-dinasztia (perzsa: دودمان پیشدادیان; Pīshdād többes szám: Pīshdādiyān) uralkodócsalád a perzsa mitológiában, a Sáhnáméban és az Avesztában. Az első királyi család neve, akik Irán felett, az árják földjén uralkodtak. Részletesen a Sáhnáme, Firdauszí iráni mondákat feldolgozó eposza ismerteti.^[1][2]

A Sáhnáme a dinasztia alábbi tagjait említi:^[3]

1. Gajómarsz*
2. Hósang *
3. Tahmórasz *
4. Dzsamséd *
5. Zahhák
6. Firédún *
7. Írádzs
8. Manócsíhr
9. Nuzár *
10. Záv vagy Zou
11. Garsaszp (gladiátor)

Nuzárt követően az uralmat 12 évig Afrászijáb, Túrán királya gyakorolja Irán felett, Tahmászp fia Záv vagy Zou és Garsaszp között, aki Dzsamséd leszármazottja annak Zábulisztán királyának lányával való házasságából. Garsaszp, a Pisdád nemzetség utolsó királya után Kaj Kobad, és általa a Kajanid család veszi át a trónt Iránban.

Fővárosuk Amol – Nuzar, Kai Kobad, Firédún és Kai Khuszrau székhelye.^[4][5]

1. ↑ Adolf Friedrich von Schack: Heldensagen des Firdusi, Band 1, 3. Auflage, Stuttgart 1877, S. 63
2. ↑ Morrison. Iranian Studies: Volume 2 History of Persian Literature from the Beginning of the Islamic Period to the Present Day.. BRILL, 23–. o. (1981. június 1.). ISBN 978-90-04-30500-7 
3. ↑ Az egyes nevek utáni „*“ azokat jelöli, akiket a világbirodalom vagy Irán sahjának tekintenek
4. ↑ Damavand MT. [2020. február 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
5. ↑ The Early Rulers of Persia, Part I: The Pishdadian Dynasty